1. Primerjalna analiza humorističnih učinkov v slovenskem in madžarskem prevodu romana Slaughterhouse-five avtorja Kurta VonnegutaGoran Kalman, 2018, magistrsko delo Opis: V svojem romanu Klavnica pet, ki ga je napisal leta 1968, želi Kurt Vonnegut predstaviti strah in trepet vojne. Romanu želi z uporabo humorja in znanstvenofantastičnih elementov dodati manj resno plat zgodbe ter s tem ublažiti temačnost vojne. Humor v romanu je ciničen, satiričen in ironičen, zato humorni učinki pogosto niso v ospredju in za prevajalce pomenijo poseben izziv. Tudi sama definicija humorja ni najbolj preprosta naloga, zato se bomo v nalogi spopadli tudi z definicijo termina in težavami pri prevajanju humorja. V magistrski nalogi bomo iz slovenskega prevoda, ki ga je leta 1980 prevedel Branko Gradišnik in iz madžarskega prevoda Nemesa Lászlója, najprej izdanega leta 1969, izpisali odlomke z humornimi vložki ter jih primerjali z izvirnikom in klasificirali po vrstah spontanega humorja D. Longa in A. Graesserja. Humorne učinke v prevodih bomo primerjali z izvirnikom, ter ugotovili, ali sta prevajalca učinke uspešno ohranila in prevedla. Poleg prevajanja humornih učinkov je pomembno tudi prevajanje pomena, zato bomo analizirali tudi prevajalske premike, s pomočjo katerih ugotovimo, ali sta prevajalca v prevodih ohranila tudi pomen. Rezultati analize so pokazali, da sta prevajalca humorne odseke odlično prepoznala in jih v prevodih ohranila. Glede na pričakovanja pri prevajanju večinoma uporabljata adaptacijo in ekvivalenco, ki sta najbolj pogosta premika pri prevajanju literarnih besedil.
Ključne besede: humor, satira, črni humor, ironija, zbadanje, humorni učinek, prevajalski premik
Objavljeno v DKUM: 04.10.2018; Ogledov: 1253; Prenosov: 145
 Celotno besedilo (1,18 MB) |
2. A mese pszichológiája az általános iskolások világábanKoni Vöröš, 2017, magistrsko delo Opis: Mindannyian ismerjük a hercegnők, sárkányok, boszorkányok, beszélő állatok, törpék és a többi természetfeletti lények világát, vagyis a mese világát. A mese világa képezi szakdolgozatom kiindulópontját. A mese, amely a gyerekek szemével nézett világ, teljes mértékben igazolódik a gyermeki világlátáshoz.
A szakdolgozatom bemutatja a mese alakulástörténetét (Európában és annak határain kívül) valamint magát a műfaját. Foglalkozom a népmese, a műmese és a modern mese fogalmával is. Mesepszichológiai vonalon a dolgozatom egy általános képet nyújt a gyermeki tudatról, a belső képalkotás fontosságáról, a kettős tudat izgalmas állapotáról és nem utolsó sorban a mesék pozitív hatásáról. Értelmezem a mesék üzenetét, a mesékben rejlő szimbólumokat és jelentésüket, amelyek fontos segítséget ad(hat)nak a gyermekeknek, hiszen a mese az, ami táplálja a képzeletet, elaborációs hatása miatt segít az élmények feldolgozásában valamint egy teljes, világképet, ill. világmagyarázatot kínál a gyermekeknek.
Dolgozatom röviden bemutatja a kétnyelvű általános iskolák tantervét, a dolgozat alappillére pedig azon kérdőíves kutatás, amelyet a lendvai I. Számú Kétnyelvű Általános Iskola tanulói között végeztem el. A kérdőívet összesen 152 tanuló töltötte ki. A kérdőívekkel a 7–9 éves korosztályt, tehát a 2., 3. és 4. osztály tanulóit céloztam meg abban a reményben, hogy ők már tudnak olvasni, és még tart náluk a mesei beállítottság. A kérdőívek segítségével megállapítottam, hogy a 2–4. osztály tanulói mennyire kedvelik és ismerik a meséket, valamint azt is, hogy hányan és hol találkoznak a mesei élménnyel. Továbbá a meseszámok ismeretére és a kedvenc mesekezdésekre is kíváncsi voltam.
Az eredményekből levonható, hogy a gyerekek szeretik a meséket és azok hőseit. A tanulók körében a legnépszerűbbnek a klasszikus mesék (leginkább a varázs- és állatmesék) és azok hősei bizonyulnak. A válaszokban megmutatkozik a modern mesék, illetve rajzfilmhősök ismerete és hatása is.
Ključne besede: mese, népmese, műmese, mesepszichológia, olvasás, mesélés, a mese hatása, gyermeki világlátás
Objavljeno v DKUM: 07.11.2017; Ogledov: 2448; Prenosov: 132
Celotno besedilo (3,29 MB) |
3. »Atila, bič božji« in »Atila – zgodovinski roman«: Prevajanje kulturno zaznamovanih izrazovPeter Koša, 2017, magistrsko delo Opis: Prevajanje kulturno zaznamovanih izrazov predstavlja velik izziv za prevajalce, saj uspešno prevajanje le-teh zahteva od prevajalcev odlično poznavanje tako izhodiščnega in ciljnega jezika kot tudi izhodiščne in ciljne kulture. V magistrski nalogi so predstavljene strategije prevajanja kulturno zaznamovanih izrazov v delu A láthatatlan ember madžarskega avtorja Géze Gárdonyija. Ker delo zajema zgodovinsko tematiko iz časa Hunov, vsebuje veliko kulturno pogojenih izrazov, ki zajemajo skoraj vsa področja življenja. V teoretičnem delu je posebna pozornost namenjena slovensko-madžarskim (predvsem literarnim) stikom, avtorju ter njegovemu delu. Teoretični del prav tako zajema strategije prevajanja različnih avtorjev in njihovo primerjavo. Empirični del vsebuje primerjalno analizo med izvirnikom ter prevodoma Jožefa Smeja iz leta 1973 (Atila, bič božji) in Judite Trajber iz leta 2011 (Atila – zgodovinski roman). V prevodu Smeja je ohranjenih več kulturnospecifičnih elementov izvirnega kulturnega okolja, v ciljnem jeziku je ohranil je več izrazov, ki jih je v samem besedilu ali v prevajalčevih opombah tudi razložil. Prevod Judite Trajber je precej zgodovinsko naravnan, v mnogih primerih je prednost pred izvirnim besedilom dajala zgodovinskim dejstvom, vtis zgodovinskosti pa je podkrepila tudi z izčrpnimi opombami. Kljub temu se je z izrazitim podomačevanjem in posploševanjem v njenem prevodu izgubilo več kulturno zaznamovanih prvin kot v starejšem prevodu.
Ključne besede: Géza Gárdonyi, Atila, bič božji, Atila – zgodovinski roman, A láthatatlan ember, kulturno zaznamovani izrazi, prevajalske strategije, književni prevod, Newmark
Objavljeno v DKUM: 15.06.2017; Ogledov: 2411; Prenosov: 204
Celotno besedilo (1,47 MB) |
4. A magyar órákon tárgyalt irodalmi szövegek érdekessége a kétnyelvű iskolák tanulói számáraAlenka Horvat, 2016, magistrsko delo Opis: A szakdolgozat általános képet nyújt a szlovéniai magyar nyelv helyzetéről, a világszerte, Szlovéniában és Magyarországon tapasztalható kétnyelvűség jelenlétéről, áttekinti a muravidéki kétnyelvű oktatást és a magyar tantárgyon belül tárgyalt irodalmi szövegeket.
A szakdolgozat alappilérét azon kutatás képezi, amellyel bemutatom, hogy a tanterv alapján a tanulók milyen irodalmi témákat tárgyalnak a magyar órákon, milyen műfajú szövegekből szeretnének többet hallani, milyen új ismereteket szereztek az irodalmi szövegek kapcsán és mennyire érdekesek számukra az iskolában tanított irodalmi témák. A kutatáshoz kvantitatív kutatási módszert használtam.
A kutatásban a muravidéki kétnyelvű általános iskolák – Kétnyelvű Általános Iskola Dobronak, Kétnyelvű Általános Iskola Göntérháza, Kétnyelvű Általános Iskola Pártosfalva és I. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola – 6., 7., 8. és 9. osztályos tanulói vettek részt. A kérdőívet összesen 289 tanuló töltötte ki.
A kapott eredmények azt mutatják, hogy mind az anyanyelvi, mind a másodiknyelvi tanulók meg vannak elégedve a magyar órákon tárgyalt szövegek műfajával és témájával, de mégis vannak kedvencek, amelyek érdekesebbek számukra. A tanulók körében a műfajok közül a legkedveltebb a regény és a mese, a témák közül pedig a szerelmi, és az ífjúsági téma. Kiemelném azt az eredményt is, miszerint a tanulók semmiképp sem szeretik azokat a szövegeket tárgyalni, amelyek a politikáról, a nemzetekről vagy a vallásról szólnak. Az oktatás során ezeket figyelembe kell(ene) venni, hiszen csak így kelthetjük fel a tanulók érdeklődését az irodalom, a magyar nyelv és kultúra iránt.
Ključne besede: a muravidéki kétnyelvűség, kétnyelvűsödés, a magyar kisebbség és nyelve, a kétnyelvű oktatás, irodalmi témák, irodalmi műfajok, képességek, készségek
Objavljeno v DKUM: 01.06.2017; Ogledov: 1429; Prenosov: 129
Celotno besedilo (2,44 MB) |
5. Prevedeni (mikro)svetovi : roman Vojak s cvetlico Nándorja Giona v slovenskem, nemškem in srbskem prevoduHargita Horváth Futó, Jutka Rudaš, Éva Hózsa, 2016, izvirni znanstveni članek Opis: Besedilni svet romana Vojak s cvetlico madžarskega pisatelja Nándorja Giona kopiči bogato krajevnozgodovinsko, kulturnozgodovinsko, narodopisno in antropološko gradivo. Razprava se v prvi vrsti loteva razkrivanja vidikov, ki se uveljavljajo pri prevajanju romana v srbski, nemški in slovenski jezik. Osredotoča se na prevajanje kulturnih posebnosti in pri tem izhaja iz dejstva, da prevod ni samo akt gramatike in besednega zaklada dveh jezikov, temveč medkulturna komunikacija oziroma kulturna menjava, pri kateri je z različnimi prevajalskimi postopki in metodami »prevedljiv« vsak del resničnosti. Prevedeno delo namreč v veliki meri prenaša tudi kulturo, iz katere izhaja, tako da je bistveni element medkulturnega stika. Kultura je navsezadnje organiziran sistem simbolov, nosilcev pomena, ki je po Iserju »po eni strani model o resničnosti, po drugi strani pa model resnice.«
Ključne besede: medkulturna komunikacija, kulturne realije, kulturni kodi, prevajalski postopki, madžarska književnost
Objavljeno v DKUM: 29.05.2017; Ogledov: 1434; Prenosov: 48
Celotno besedilo (425,16 KB) |
6. Literatura - kultura - (kon)tekstJutka Rudaš, 2009, izvirni znanstveni članek Opis: Razprava razgrinja poglavitne (kon)tekste, v katerih je Esterházy artikuliral nove modele resničnosti in literature, tiste umetnostno-estetske premike, ki so kritično spodkopali tradicionalna pojmovanja resnice. Prikaže resnično prelomne razsežnosti intertekstualnosti, v katero je ujet vsak tekst, kjer je meja med znotraj- in zunajtekstualnim zabrisana, branje pa docela pretkano s citati, referencami, z različnimi kulturnimi govoricami, družbeno-kulturnimi kodi. Podrobneje želim prikazati to zapleteno mrežo prelomov in prehodov v konstrukciji Esterhaázyjevih del, predvsem v Harmoniji caelestis.
Ključne besede: madžarska književnost, postmodernizem, intertekstualnost, ferencialnost, kulturna koda
Objavljeno v DKUM: 29.05.2017; Ogledov: 1288; Prenosov: 370
Celotno besedilo (235,45 KB)
Gradivo ima več datotek! Več... |
7. A fiktív önéletrajziság Szabó Magda három - Ókút, Régimódi történet és Für Elise - művébenTimea Gal, 2016, diplomsko delo Opis: A szakdolgozat bevezetője Szabó Magda három – Ókút, Régimódi történet és Für Elise – önéletrajzi ihletésű művén, a feminista irodalomkritika-elméleten, a magyarországi feminista irodalomkritika értelmezésén keresztül, valamint a női írók kánonban betöltött helyéről nyújt általános képet.
Mivel mindhárom mű (ön)életrajzi alapokon nyúgszik, a dolgozat röviden ismerteti az önélerajzi műfajok főbb jellemzőit is, kitérve a fikció szerepére az önéletrajzi művekben.
A dolgozat alappillérét az említett három regény olvasásretorikai elemzése és szöveginterpretációja képezi, amelyben kitérek a művek keletkezésének történetére, a regények valós/fiktív helyszíneire, a műfaji meghatározás mikéntjére, a Für Elise címértelmezésére, a szerző és az elbeszélő azonosságának kérdéskörére, a regénybeli idősíkok vizsgálatára.
Emellett külön figyelmet szentelek az önéletrajz sajátosságainak megjelenésére.
A szakdolgozat női-férfi párhuzamainak középpontjában a regénybeli nőfigurák meghatározó szerepe áll, különös tekintettel az asszonyi sorsok kérdésének vizsgálatára, a nemi viszonyok kérdésének tisztázására, valamint az anya és az apa figurájának jelentőségére.
Annak ellenére, hogy a három elemzett irodalmi művet mint önálló alkotást is olvashatjuk – egymástól függetlenül –, számos közös vonás lelhető fel közöttük, vagyis kiegészítik egymást.
Ključne besede: femista irodalomkritika, a feminista irodalomkritika Magyarországon, feminizmus, női irodalom, nők az irodalmi kánonban, az önéletrajziság az irodalomban, Szabó Magda, Ókút, Régimódi történet, Für Elise, nőfigurák, nemi szerepek
Objavljeno v DKUM: 26.09.2016; Ogledov: 1814; Prenosov: 169
Celotno besedilo (486,59 KB) |
8. A tangó és a melankólia filozófiája (Krasznahorkai László: Sátántangó és Az ellenállás melankóliája)Anita Sekereš, 2016, diplomsko delo Opis: A szakdolgozat célja Krasznahorkai László Sátántangó és Az ellenállás melankóliája című művein keresztül betekintést nyújtani a regényvilág filozófiai, illetve lételméleti aspektusaiba, külön figyelmet szentelve a múlandóság és a halál poétikáján keresztül a melankóliára, amely mindkét tárgyalt regény alapélménye.
Emellett a két irodalmi alkotás – főleg a Sátántangó, mint a kortárs magyar prózamezőnyben paradigmaváltó regény – által kitérek a posztmodern regényvilág értelmezési horizontjainak olvasataira.
A dolgozat alappillérét az említett regények olvasásretorikai elemzése és szöveginterpretációja képezi filozófiai, lételméleti aspektusból, amelyben a művek szemantikai-retorikai elemeit vizsgálom. Ezen belül is a műfaji meghatározás, a szerkezet, a címértelmezés, a fő figurák jellemzését, a regény nyelvezetének és stiláris jellemzőinek vizsgálatát.
A szakdolgozat komparatív részében a melankólia filozófiája áll a középpontban, azaz a regények egészét átható melankolikus ábrázolásmód, s ez által vizsgálja a dolgozat a mindkét műben való apokalipszis megjelenését, a szereplők összehasonlítását világszemléletük alapján. Továbbá az ellenállást, mint kulcsmotívumot, valamint a két regény közös motívumhálójának kérdéskörét.
Ključne besede: Krasznahorkai László, Sátántangó, Az ellenállás melankóliája, melankólia, ellenállás, lét, halál, motívumok, apokalipszis, reménytelenség, kiábrándultság, kilátástalanság.
Objavljeno v DKUM: 24.06.2016; Ogledov: 1372; Prenosov: 120
Celotno besedilo (1,06 MB) |
9. Esterházy pri nas : iz recepcije sodobne madžarske književnostiJutka Rudaš, 2004, izvirni znanstveni članek Opis: Prispevek predstavlja recepcijo del Pétra Esterhzyja pri nas. Postopek recepcijske estetike moderne madžarske književnosti od druge polovice 80-ih let do danes zaznamuje Vilenica. Madžarski pisatelji se od samega začetka (1986) udeležujejo te že tradicionalne literarne manifestacije, kjer je bil marsikateri izmed njih tudi že nagrajen. Péter Esterházy je bil prvi, ki je dobil mednarodno literarno nagrado Vilenica za leto 1988. Od takrat se je začelo tudi prevajanje njegovih del. Pričujoč prispevek ugotavlja, kako je pisateljevo leposlovno delo sprejeto v našem kulturnem prostoru s povsem drugačno kulturnozgodovinsko tradicijo, kjer odkrivamo različne horizonte branja, drugačno razumevanje njegovih umetniških sporočil in kjer nastajajo različne estetske sodbe
Ključne besede: madžarska književnost, slovenska književnost, literarna recepcija, 20. st., literarne nagrade, Vilenica, literarne študije
Objavljeno v DKUM: 10.07.2015; Ogledov: 1209; Prenosov: 28
 Povezava na celotno besedilo |
10. |
