| | SLO | ENG | Piškotki in zasebnost

Večja pisava | Manjša pisava

Iskanje po katalogu digitalne knjižnice Pomoč

Iskalni niz: išči po
išči po
išči po
išči po
* po starem in bolonjskem študiju

Opcije:
  Ponastavi


1 - 2 / 2
Na začetekNa prejšnjo stran1Na naslednjo stranNa konec
1.
Nyelvi tájkép a szlovén Rába-vidéken
Martina Zakocs, 2020, magistrsko delo

Opis: Magiszteri dolgozatomban a szlovén Rába-vidék vizuális nyelvhasználatával kapcsolatos kutatómunkám eredményeit mutatom be. A dolgozat elején a magyarországi szlovének által lakott települések történelmi és földrajzi leírása, illetve az egyes falvak rövid bemutatása kap helyet. Ezt követi a nyelvi tájkép fogalmának tisztázása, majd a nemzetközi, a Kárpát-medencei és a szlovén nyelvterületen létrejött szakirodalmak rövid áttekintése. A magiszteri dolgozat fő részét a 164 nyelvi tájképelem rendszerezése, elemzése jelenti. A szlovén Rába-vidéken gyűjtött képanyag több mint fele (91 tájképelem) kétnyelvű, duplikáló jellegű, így az abba a csoportba tartozó táblákat, feliratokat külön fejezetben elemzem. Ennek során az alábbiakat állapítom meg: a duplikáló jellegű táblákon legtöbbször a standard nyelvváltozat érvényesül, nagyon kevés példa van arra az esetre, amikor a szlovén Rába-vidéki nyelvjárás szerepel a magyar szöveg mellett; a szövegek formai eloszlását tekintve 74 magyar–szlovén és magyar–egyéb nyelvű feliratot fotóztam le; a betűnagyságok az esetek túlnyomó részében a magyar és a más nyelvben (általában szlovén) azonosak. Végezetül egy rövid kérdőív segítségével összegyűjtöttem néhány itt élő ember tapasztalatait. A 13 adatközlőm válaszában megfogalmazódtak azok az attitűdök, amelyek a továbbiakban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Rába-vidéki szlovének közössége virtuálisan is hangsúlyozottabban megmutassa önmagát, hozzájárulva ezzel anyanyelvváltozatbeli vitalitásuk erősödéséhez is.
Ključne besede: szociolingvisztika, szlovén Rába-vidék, nyelvi tájkép, kétnyelvűség, virtuális nyelvhasználat
Objavljeno v DKUM: 26.10.2020; Ogledov: 969; Prenosov: 109
.pdf Celotno besedilo (4,35 MB)

2.
Frazemi s sestavino za domače živali v gornjeseniškem govoru
Martina Zakocs, 2019, magistrsko delo

Opis: V magistrskem delu z naslovom Frazemi s sestavino za domače živali v gornjeseniškem govoru sta predstavljena narečna podoba govora vasi Gornji Senik in abecedni slovar narečnih frazemov, ki je nastal na podlagi gradiva, pridobljenega s terensko raziskavo. V začetku so predstavljene geografske in zgodovinske značilnosti slovenskega Porabja in Gornjega Senika. V nadaljevanju sledi natančnejši glasoslovni oris govora vasi Gornji Senik, ki ga slovenska dialektologija uvršča v panonsko narečno skupino, natančneje h goričkemu podnarečju prekmurskega narečja. Osrednji del magistrskega dela predstavlja slovar, ki vsebuje frazeme s sestavinami za domače živali. Slovar obsega 103 geselske članke, ki so razvrščeni po abecednem redu. Porabski narečni frazemi so pomensko analizirani in po pojavnosti primerjani s frazemi v Slovarju slovenskega knjižnega jezika in v Kebrovem Slovarju slovenskih frazemov. Ugotavljamo, da je v obeh knjižnih slovarjih in v narečju 22 pomensko in sestavinsko enakih frazemov, zapisali pa smo tudi 44 lokalno specifičnih frazemov, tj. frazemov, ki so v primerjavi s frazemi, zabeleženimi v knjižnih slovarjih, manjkajoči. V narečnih frazemih je med posameznimi živalskimi vrstami najpogosteje zastopana goveja živina, med posameznimi živalmi pa se kot sestavina frazema najpogosteje pojavlja pes, temu pa pogostnosti pojavljanja sledi maček.
Ključne besede: dialektologija, Porabje, prekmursko narečje, frazeologija, živalski frazemi
Objavljeno v DKUM: 15.01.2020; Ogledov: 1194; Prenosov: 263
.pdf Celotno besedilo (1,18 MB)

Iskanje izvedeno v 0.13 sek.
Na vrh
Logotipi partnerjev Univerza v Mariboru Univerza v Ljubljani Univerza na Primorskem Univerza v Novi Gorici