Iskanje po katalogu digitalne knjižnice

Iskalni niz:	išči po
	išči po
	išči po
	išči po
Vrsta gradiva:	* po starem in bolonjskem študiju
Jezik:
Išči po:
Opcije:	Prikaži samo zadetke s celotnim besedilom
	Ponastavi

1 - 2 / 2

A HATÁRON TÚLI SZAVAK GYAKORISÁGA A MURAVIDÉKI MAGYAR MÉDIA MUNKATÁRSAI KÖRÉBEN VÉGZETT VIZSGÁLAT TANULSÁGAI
Brigita Klujber Varga, 2012, diplomsko delo

Opis: Diplomamunkám a muravidéki magyar média munkatársai körében végzett kérdőíves kutatómunka eredménye. Célja a média munkatársai nyelvhasználatának elemzése, annak érdekében, hogy bebizonyosodjék vagy elvetődjék az a feltevés, hogy a muravidéki magyar nyelvhasználatra a kontaktusosság (is) jellemző. A kétnyelvű beszélők mindennapjaik során szlovenizmusokkal tűzdelik tele beszédüket. A diplomamunkához egy 100 kérdésből álló, helyettesítésen alapuló kérdőívvel gyűjtöttem anyagomat. A vizsgálat eredményezte korpusz alapján megállapítható, hogy a magyar nyelv 20. századi történetéből eredő nyelvi szétfejlődésének muravidéki jellemzője a nyelvjárásiasság mellett a kontaktusosság, ennek egyik leggyakoribb változata a szó- és/vagy szerkezetkölcsönzés. A muravidéki magyar média nyelvhasználatából azt a következtetést lehet levonni, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott területen a magyar nyelven zajló kommunikáció során gyakoriak és természetesek a szlovenizmusok. A szóhatártalanítás folyamatában kialakult ht-adatbázisban (határon túli adatbázis) a külső régiókra nézve ezek az ún. ht szavak (határon túli szavak), mint pl. a Muravidéken a blokk vagy a kaucs.
Ključne besede: Muravidék, muravidéki magyar nyelv, kontaktusosság, szlovenizmus, helyettesítés, nyelvi szétfejlődés, szó- és/vagy szerkezetkölcsönzés, szóhatártalanítás, ht-adatbázis (határon túli adatbázis), ht szavak.
Objavljeno v DKUM: 19.11.2012; Ogledov: 1939; Prenosov: 123
Celotno besedilo (3,41 MB)

ŽIVLJENJE, DELO IN POMEN AVGUSTA PAVLA V SLOVENSKO-MADŽARSKO-AVSTRIJSKEM PROSTORU
Brigita Klujber Varga, 2012, diplomsko delo

Opis: Diplomsko delo predstavlja življenje, delo in pomen polihistorja Avgusta Pavla v slovensko-madžarsko-avstrijskem prostoru. Avgust Pavel se je rodil 28. avgusta 1886 na Cankovi v Prekmurju. Po končani gimnaziji v Monoštru se je na Madžarskem vpisal na študij madžarščine in latinščine, na pobudo slavista Oszkárja Asbótha pa še na slavistiko. Od leta 1920 pa vse do smrti je živel in delal v Sombotelu. Bil je povezovalec treh narodov, prizadeval si je za sožitje in slogo na stičišču treh držav. V nalogi je najprej predstavljeno življenje Avgusta Pavla, njegovo pesništvo in prevajanje, knjižničarska dejavnost in muzeološko delo. Temu sledi podrobnejša predstavitev jezikoslovnega dela. V diplomskem delu so navedeni tudi spomini Judit Pavel na očeta Avgusta Pavla. O njem pa pripoveduje tudi mariborski škof Jožef Smej, Pavlov nekdanji študent. Avgust Pavel je bil jezikoslovec, profesor, vodil je knjižnico, bil ravnatelj muzeja, etnolog, pesnik in prevajalec. Pavlov pomen in njegovo vlogo pri povezovanju treh narodov na območju ob slovensko-madžarski meji oz. slovensko-madžarsko-avstrijski tromeji nakazujejo društva in ustanove, ki nosijo njegovo ime. V diplomskem delu je predstavljena njegova vsestranskost s poudarkom na slavistiki in korespondenci z jezikoslovcem Oszkárjem Asbóthom. Naloga vsebuje pisma, in sicer prevode izvirnikov iz madžarščine v slovenščino. Z njihovo pomočjo poskušamo prikazati Pavlove in Asbóthove poglede na jezik domačih Slovencev.
Ključne besede: Avgust Pavel, življenje, delo, pomen, Oszkár Asbóth, slavistika, korespondenca
Objavljeno v DKUM: 19.11.2012; Ogledov: 2176; Prenosov: 174
Celotno besedilo (1,20 MB)

Iskanje izvedeno v 0.06 sek.

Na vrh